Szerző: Arany János idézetek

„Ha álom ez élet: mért nem jön az óra,
Mely fölébresszen egy boldogabb valóra?”

„Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.”

„Istenem, istenem, mily jó volna ennyi
Gyötrelmes valóból szebb álomra kelni!”

„A hír, ha kivált rossz, mint levegő, terjed,
Nehéz kikerülni hogy bé ne lehelljed.”

„Illyen a szerencse?
Ha ma égig emelt, holnap alád megyén.”

„Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak,
Az, mi után futsz epedve,
Csalfa, tünde fényalak,
Egy sugár a nap szeméből..
Büszke diadalmosoly,
Mely a sirvafutó felhőn
Megtörik, - de nincs sehol!”

„Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger vésze,
Fájdalom a boldogságnak
Egyik alkatrésze.”

„Az élet úgy se volt báj,
Meghalni jobb, ha - muszáj!”

„Hajt az idő gyorsan rendes útján eljár
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár,
Változik a világ: gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt.”

„Korán volt reményért hozzád menekülni:
Csak a fájdalomnak vagy te folytatása.”

„Közönyös a világ.. az ember
Önző, falékony húsdarab,
Mikép a hernyó, telhetetlen,
Mindég előre mász s - harap.”

„Majd a karácsony hozza végül
Az apró szívek örömét,
De a bubus már nagy szakértő,
Bírálva hordja meg szemét,
S ha nem drágát hozott az angyal
Ajak lepittyed és befagy,
Biz, édes Jézuskám, te is már
A luxus terjesztője vagy!”