Szerző: Charlotte Bronte idézetek

„A szerelem valóság, a legvalóságosabb, legtartósabb, legédesebb s egyben legkeserűbb dolog, amit ember megismerhet.”

„A jókedv - úgy tűnik - éppannyira függ attól, hogy állnak a dolgok bennünk, mint attól, hogy állnak rajtunk kívül és körülöttünk.”

„A szegénység többnyire büszkeséggel jár.”

„A szelídség! Mennyivel nagyobb erő, mint a nyers erőszak!”

„A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem. Az aljasság megöli a szerelmet, elnyomorítja a legtermészetesebb érzéseket is. Becsülés nélkül nincs igaz szerelem.”

„A tiszta lélek, a szerénység, a helyes elvek sosem kísérői a szépségnek.”

„A tisztelet az alapozás, a vonzalom az első emelet, és a mély érzés maga a ház.”

„A túlzott alázat zsarnokságot szül, a gyengeség és megalkuvás önzést eredményez.”

„Akármilyen öregek, csúnyák, megbántottak, elhagyatottak és csüggedtek vagyunk is, amíg szívünkben ki nem alszik az élet parányi szikrája, addig, e kihunyó kis parázs mellett, ott didereg éhesen, kísértetiesen a sóvárgás, elismerés és szeretet után.”

„Az együttérzés, ha külső jele nincs is, azért nem kevésbé jóleső és megnyugtató.”

„Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén.”

„Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.”