Szerző: Füst Milán idézetek

Füst Milán információk: Wikipédia információk

„A távollét szerelmesek közt úgy hat, mint a szél a tűzre: a kis szerelmet eloltja, a nagyot tűzvésszé növeli.”

„Az anya kilenc hónapig hordta ki gyerekét, szoptatni fogja, ápolni fogja, ha beteg lesz, nevelni, tanítani, ezernyi gondban lesz érte, - ilyen nehezen jön létre az ember! És hogy pusztul el? Egyetlen golyó elég neki, egy kis golyó is, vagy egy rossz tűszúrás, egy légycsípés, egy torokgyulladás, - mert bár az ember végtelenül sok kínt és bánatot elbír, sokszor azonban narancshéjon elcsúszik az egész élete.”

„Megújul a vágy, mint az újhold, - jön és elmúlik.. Meghal jelenem és siratom, de vágyva várom, ami reá következik. Örülök a fejlődésnek: vagyis sürgetem jelenem halálát. S ez a bonyolult összevisszaság néha olyannyira átlátszó és egyszerű rendszerré világosodik nekem, hogy szinte gyönyörködöm a konstrukció tisztaságában.”

„Élni: ez állandóan veszélyeztetett harmónia, s hogy veszélyeztetve van: ez a szépsége.”

„Végül is mi a boldogság? Lábadozásféle, valószínűleg. Egy kis világosság a ködök és homály tömkelege után. Egy kis tisztaság a zűrzavar után.”