Szerző: Paulo Coelho idézetek

„Úgy érzem, hogy ha megállnék, az élet elveszítené az értelmét.”

„A nagy szerelem fölötte áll az e világi dolgoknak.”

„Rájöttem, hogy a keresés ugyanolyan érdekes lehet, mint maga a találkozás. Feltéve, hogy legyőzzük a félelmet.”

„Ha egyszer szeretsz valakit, az egész világot elkezded szeretni.”

„A homokdűnék a széllel változnak,
de a sivatag ugyanaz marad.
Így lesz a mi szerelmünkkel is.”

„Aki állandóan úton van, az tudja, hogy egy napon mindig el kell indulni.”

„Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.”

„Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már addig is tudott”

„Köszönöm, hogy értelmet adtál az életemnek. Azért jöttem a világra, hogy átéljem mindazt, amit átéltem, hogy találkozzam veled, hogy fölmásszunk erre a dombra, és hogy a lelkedbe vésd az arcom emlékét. Egyedül ezért jöttem a világra: hogy visszatereljelek az útra, amelyről letértél. És ne akard, hogy úgy érezzem, felesleges volt az életem.”

„Az emberek nagyon hamar felismerik, mi az, amiért élniük kell. Talán éppen ezért nagyon hamar fel is adják.”

„A barátság olyan, mint egy folyó: kikerüli a sziklákat, alkalmazkodik a völgyekhez és a hegyekhez, néha tóvá alakul, míg meg nem telik a gödör, és akkor folytathatja az útját.”

„A boldogság keresése egyéni dolog, nincs rá modell, amelyet másoknak átadhatnánk.”