Szerző: Petőfi Sándor idézetek

„Átkarolnám, ajakára
Csókot nyomnék utójára,
S melegétől hű szivének
Elolvadnék.. úgy halnék meg!”

„Az a küszöb nőtt tennap óta,
Ugymond, tennap nem volt ilyen magas,
Ha ily magas lett volna, tennap is
Meg kellett volna botlanom,
De én tennap meg nem botoltam,
Pedig nem ittam kevesebbet, mint ma,
Mert én rendes pontos vagyok,
Mindennap egyformán iszom.”

„Az élet rövid béke s hosszu harc
És a halál rövid harc s hosszu béke.”

„Azt hallom, hogy megnősültél. Okos ember vagy, ha igaz, okosabb, ha nem igaz.”

„Azt tartják: nem a nyelv, de
A szem mond igazat.
Én hittem ezt, s hitemnek
Gyümölcse kárhozat.”

„Csók és édes szavak..
S szerelmi jelenet..
S o bűn, o förtelem..
Szerelmet.. pénz vehet!”

„De amint van okom,
Nem hordani többé
A titkolt szerelemnek
Életölő fájdalmát:
Szintúgy van okom,
Elfojtani lelkem
Mélységes mélyében e titkot.”

„De az embert vágyai vezérlik,
Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.”

„De hogyha telve volna szívem,
A legdicsőbb emlékek kincsivel,
Kiszórnám azt e pillanatban mind,
S téged hagynálak benne egyedűl.”

„Dicső hely a hölgyek szive,
Önzés előtt bezárva ajtaja,
Ha bejut is, csak lopva jut belé vagy
Erőszak által,
De nyitva áll mindennek, ami szép s jó.
S az üldözött igazság,
Ha mindenhonnan számkivetve van,
Végmenedéket ott talál.
Dicső, dicső hely a hölgyek szive!”

„Elhull a virág, eliramlik az élet.”

„Ellenség, jóbarát,
Végeztem veletek,
Senkit nem gyűlölök,
Senkit nem szeretek.”