Szerző: Szécsi Pál idézetek

Szécsi Pál információk: Wikipédia információk Youtube információk Port.hu információk

„Két összeillő ember
Fénylő, tágra nyíló szemmel.
Figyeld, elakad a hangunk!
Istenem, hát mi vagyunk!
Két fénysugár a ködben,
Jöttél akkor, és én jöttem.
Végre megláttalak téged,
És köszönöm az egész életet!”

„Egy szál harangvirág, ennyi csak, mit adhatok,
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot.
Nem nagy dolog, mondhatja más, tudom jól, de mit tegyek?
Egy szál harangvirág, ez jelzi most az ünnepet.”

„Ha zöld ágat hordok a szívemben, mindig száll rá dalos madár.”

„Keserű a bánat, keserű, de elfojtom én,
Valahol még vár egy kis remény.”

„Két összeillő ember
Fénylő, tágra nyíló szemmel.
Figyeld, elakad a hangunk!
Istenem, hát mi vagyunk!
Két fénysugár a ködben,
Jöttél akkor, és én jöttem.
Végre megláttalak téged,
És köszönöm az egész életet!”

„Ne félj az elválástól! A távollét olyan, mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja.”

„Ha meg tudnád tenni, hogy ébren is álmodj,
rózsaszínben látnád az egész világot.
Ha álmodni tudnál, megvigasztalódnál
mindenért, bármiért.”