Szerző: Szilvási Lajos idézetek

„Az élet nem megy el nyomtalanul felettünk. Belefáradunk, elmeszesedünk, hajlamosakká válunk arra, hogy felületesen ítélkezzünk, ahelyett, hogy a dolgok mélyére hatolnánk.”

„Boldog?! Valamikor az őskorban egy agyalágyult ősember kitalálta ezt a süket szót, aztán a sok utód elkezdte szajkózni. Kergetik. Rosszabb, mint amikor - a moziban láttam - a kocsis az ostor végére kötve szénát lógat a lovak elé, hogy a pacik azt higgyék, csíphetnek belőle. Futnak a lovak, a széna meg mindig előttük lóg, hiába kergetik.”

„Akikkel eddig elhitettem, hogy a barátjuk vagyok, azoktól az emberektől, mindegyiktől, azt vártam, és el is értem, hogy ők tegyenek értem valamit. Most temiattad fordul elő velem először életemben, hogy azt mondom valakinek, neked, hogy a barátod vagyok, és azért vagyok a barátod, hogy én tegyek érted valamit.”

„Egyenes utak és görbe utak számtalanszor találkoznak, keresztezik egymást, összevissza keverednek. Könnyű eltévedni.. Sokszor nagyon éles szem kell hozzá, hogy valaki megkülönböztesse az egyenes mellékutca szűk bejáratát a görbe sikátor kezdetétől. Férfitanácsot adok neked, fiam. Időben tanuld meg a görbe utat az egyenestől megkülönböztetni. Tanuld meg az elágazásokat, s ha valahol nem ismered ki magadat, azokat kérdezd meg, akik téged felelősséggel szeretnek.”

„Az élettől közösen kapott és közösen elviselt pofonok ellenére is mindegyikünkben megőrzött hűség az egykori álmokkal feldíszített, később illúzióktól mentes eszmények: ebből fakadt és tart össze ma is bennünket ez a barátság.”

„- Minden csalás, amiért az ember nem volna hajlandó meghalni.
- De az csak nem csalás egészen, amiért az ember hajlandó élni egész erejével?”

„Az emberek azért mondanak annyi bölcset, nehogy valaki észrevegye, milyen kevés bölcset cselekszenek.”

„Az életet nem lehet tanfolyamon megtanulni. Vagy alkalmas valaki, vagy nem, erről van szó.”

„Azt hiszem, teljes életet kell élni. Hiszen nem hosszú az élet, ha néha hosszúnak látszik is. A falból se lehet büntetlenül kifelejteni téglákat. Ha itt-ott hiányzik néhány kő, már kisebb a fal teherbírása. Az emberé is, ha nem teljes az élete.”

„E földön két vagy több asszony közt sohasem vala és sose leszen őszinte barátság. Fruska korukban pajtáskodnak a nők, de ha már eladókká cseperednek, sőt asszonnyá lesznek, féltékenyen árgus szemmel mérik, nem kevesebbek-e hajdani pajtásnőiknél, s ha igen, rosszindulat ébred bennök mindazok ellen, kik boldogulásban esetleg legelejbök vágtak.”

„Boldog soha nem lesz, mert én hiányozni fogok neki. Ez lesz a büntetése, amíg él. Én tudom, hogy az a legrosszabb érzés, ha valaki hiányzik.”

„Élni annyi, mint lassan megszületni. És mire valaki eligazodik azon, mi az egyenes, mi a görbe, talán meg is születik..”